A katonai szövetség veszélyesnek látja Peking nukleáris fejlesztéseit és agresszív fellépését. A kínaiak közben már hidegháborúról beszélnek.
Kína nem ellenség, de komoly kihívásokat jelent – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán a Guardian beszámolója szerint. A szervezet most először döntött úgy, hogy a Peking által jelentett fenyegetésekről is szót ejt hosszú távú stratégiai tervében.
Bár – mint arról mi is beszámoltunk – Oroszország Ukrajna elleni háborúja uralja a madridi NATO-csúcstalálkozón zajló vitákat, Kína is helyet kapott a nyugati szövetség által megemlített legaggasztóbb biztonsági aggályok között.
Érdemes elolvasniZelenszkij még több fegyvert és pénzt kér a NATO-tól a háborúra
„Most a stratégiai verseny korszakával nézünk szembe. Kína jelentősen növeli erőit, beleértve a nukleáris fegyvereket is, zaklatja szomszédait, köztük Tajvant” – mondta Stoltenberg. „Kína nem az ellenségünk, de tisztán kell látnunk az általa jelentett komoly kihívásokat.”
A szövetség eddigi utolsó stratégiai koncepcióját 2010-ben fogadták el, Kínáról abban még nem esett szó. Az új dokumentum azonban kimondja, hogy Kína politikája kihívás elé állítja a NATO érdekeit, biztonságát és értékeit. A legjelentősebb és legközvetlenebb biztonsági fenyegetést ugyanakkor továbbra is Oroszország jelenti.
“A Kínai Népköztársaság rosszindulatú hibrid és kiberhadműveletei, valamint konfrontatív retorikája és dezinformációi a szövetségeseinket célozzák meg, és sértik a szövetség biztonságát” – áll a stratégiai koncepcióban. Megjegyezik azt is, hogy Kína Oroszországgal közösen igyekszik felforgatni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, legyen szó akár az űrről, akár a kibertérről, akár tengerekről.
Peking és Moszkva együtt lehet igazán veszélyes
A NATO figyelmeztetett, hogy a kínai kormány „gyorsan bővíti” nukleáris képességét anélkül, hogy biztosítaná az átláthatóságot, vagy megfelelően engedélyezné a fegyverzet ellenőrzését. Gazdasági befolyást pedig stratégiai függőségek létrehozására és befolyásának növelésére használja fel.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a Peking és Moszkva közötti kapcsolatok erősödése minden demokratikus nemzet számára kockázatot jelent.
„Éppen úgy, ahogy Oroszország egy orosz vagy szovjet birodalmat igyekszik újjáteremteni, a kínai kormány is barátokat keres” – mondta a szerdai csúcstalálkozón, hozzátéve, hogy a cél a nyugati szövetség meggyengítése a csendes-óceáni térségben.
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy Kína egyre „bevállalósabb”, ezért nagyobb diplomáciai elköteleződést sürgetett. Új-Zéland a közelmúltban kemény hangnemet üt meg Peking növekvő csendes-óceáni jelenléte miatt.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian úgy reagált a csúcstalálkozón elhangzottakra, hogy a NATO-nak fel kellene hagynia az „új hidegháború kirobbantásának kísérletével”.
„Ne zavarják össze Ázsiát és a világot úgy, ahogy Európát összezavarták” – mondta. „Fel kell adniuk hidegháborús gondolkodásmódjukat, és abba kell hagyniuk az ellenséggyártást.”
